Tavaly lezajlott az első Eger Wine Meetup, ami új fejezetet nyitott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem immár két évtizedes múlttal rendelkező konferenciasorozatában. Mi volt az ön számára a legfontosabb változás?
Bátran kijelenthetjük: történelmi léptékű eseményről van szó, ez a legnagyobb múltra visszatekintő szőlészeti-borászati konferencia Magyarországon, hiszen 1999 óta – a pandémiás időszak kivételével – minden évben megrendeztük Egerben.
Valóban, az elmúlt esztendőben megújult a név, az arculat és természetesen a tartalom is, ugyanakkor az is igaz, hogy visszatekintve az elmúlt 20 évre, a siker kulcsa a folyamatos megújulás volt. A konferencia nem lett volna fenntartható és eredményes, ha figyelmen kívül hagytuk volna a szőlő-bor ágazat, a szakma igényeit, és nem a megfelelő, aktuális kérdéseket vetettük volna fel.
A mindennapi munkánk során alapvetés, hogy olyan kutatási kérdésekre keressük a választ, olyan célokat tűzzünk ki, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentősek, eredményesen hasznosíthatók, és ugyanilyen fontos, hogy az ágazati szereplőkkel összhangban, velük párbeszédet folytatva szőlészeket, borászokat foglalkoztató aktuális kérdésekkel foglalkozzunk. Ez a gondolat az ilyen ünnepi alkalmakon, mint az Eger Wine Meetup természetesen hatványozottan igaz.
A tavalyi év szellemiségét folytatva – s talán ez a legfontosabb – a fókusz ezúttal is a találkozásokon lesz. Célunk, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem legyen az a hely, ahol az ágazat képviselői, a szőlészek, borászok, a kutatók, az oktatók, a piaci szereplők találkozhatnak, új ismeretekre, olyan tudásra tehetnek szert, ami megkönnyíti a mindennapjaikat, és továbbfejlődési lehetőséget biztosít az ágazatnak.
Az idei meetup négy kiemelt témája a közösség, a birtoképítés, a szőlő és a borpiac. Melyiket várja a legnagyobb érdeklődéssel?
Tréfásan azt mondhatnám: ebben a sorrendben… Komolyra fordítva a szót: rendkívül fontosnak tartjuk a közösségért végzett munkát. Egy-egy borászat egyedül is kimagasló sikereket érhet el, de a komoly távlatokhoz elengedhetetlen a megfelelő háttér, egy borvidék, egy régió tudja továbbfejleszteni az adott szereplő sikereit. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy bemutassuk a borászattal, az együttműködéssel kapcsolatos jó gyakorlatokat, ebben nemzetközi, francia és olasz résztvevők is segítségünkre lesznek.
A birtoképítés egy állandóan napirenden lévő téma ma a szektorban. Számos első, illetve második generációs borászat működik ma Magyarországon, akiknek tapasztalatot kell gyűjteniük, meg kell ismerniük azokat a lehetőségeket, hogy miként tudják stabilizálni a jelenlétüket a borpiacon, hogyan tudnak továbbfejlődni és többgenerációs, történelmi távlatokba nyúló borászatokká válni.
Tisztában vagyunk azzal, hogy igazán jó bort jó minőségű szőlővel és kiváló termőhelyekkel lehet előállítani. Ehhez a témához kapcsolódnak a mélyebb, tudományos igényű, ugyanakkor mégis gyakorlatias, eredményeket megosztó előadások, amelyek mindig nagy érdeklődésre tartanak számot, hiszen folyamatos fejlődési lehetőséget tudnak biztosítani.
A borpiac ugyancsak az a téma, ami az idei év egyik fókusza: a változó gazdasági környezetben a piac építése, fenntartása az egyik legfontosabb kérdéskör – az előadások mellett ezért kerekasztal-beszélgetés témájául is választottuk, és a hazai borkereskedelem meghatározó szereplőit hívtuk meg, látjuk vendégül.
Az edukáció egy egyetem életében az alfa és az ómega. Ha valaki a szőlészet és a borkészítés iránt érdeklődik, milyen értékek miatt érdemes az EKKE képzését választania?
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem e csodás adottságokkal és hagyományokkal bíró környezetben, kimagasló infrastruktúrával, észak-amerikai és nyugat-európai egyetemek képzési portfóliója alapján, a hazai előírásoknak megfelelve kínál lehetőséget mindazoknak, akik a szőlő-bor területén tervezik a jövőjüket.
A hallgatók az Egri borvidéken készen kapják a termőhely egyediségét, a munkához méltó, legmodernebb technikai hátteret, és kiváló szakemberektől tanulhatnak, miközben egyéni stílust teremthetnek.
Tudjuk, hogy a szőlészet-borászat azonban több mint hivatás: életforma. Olyan, amihez hozzátartozik a precíz kutatás, számos váratlan helyzet, a tőkék közötti romantikus séta és az alkotás kegyelme egyaránt. Tehát azok a dolgok is, amelyek könyvből nem tanulhatók. A képzés éppen ezért erős gyakorlati háttérrel rendelkezik, amit a Kőlyuktetőn elhelyezkedő, mintegy 20 hektáros ültetvénnyel rendelkező Kísérleti Szőlőültetvény és Borászat biztosít. Az intézet saját szőlőfeldolgozóval és pincészettel rendelkezik, ahol az üzemi méretű borkészítés folyamatai is bemutathatók, megismerhetők.
Minden hallgató „kap” egy sor szőlőt, és a metszéstől a szüreten és a feldolgozáson át a saját bor elkészítéséig – oktatói felügyelettel – minden lépést elsajátítanak, sőt az elkészült nedűket meg is mérettetik egymás között. A borbrandépítéssel pedig az egyetem új Academia borcsaládjával való munkán keresztül ismerkedhetnek meg.
A megszerzett tudás nemzetközi szinten is versenyképes, az egyetem franciaországi partnerein keresztül kettős diploma is szerezhető: a hallgatóknak lehetőségük nyílik egy évig egyebek mellett Bordeaux-ban tanulniuk, gyakorlati ismereteket, tapasztalatokat pedig több borvidéken, például Burgundiában is szerezhetnek. A képzések kiegészítik egymást, így tanulmányaik végén magyar és francia oklevelet is szerezhetnek. Nem véletlen, hogy az Egerben végzett hallgatók már az utolsó szemeszterben biztos álláshellyel rendelkeznek.
Az Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont borlaborját 2023-ban akkreditálták. Hogyan segíti ez a magasabb színvonalú munkát a régió pincészetei számára?
Büszkék vagyunk rá, hogy a Szőlő-bor K+F Kiválósági Központunk a legeredményesebb szőlészeti-borászati kutatási-fejlesztési műhely az országban, oktatási-kutatási eredményeink, portfóliónk számos tudományos fórumon megjelenik. A szőlészet-borászat tématerületét átfogó, nemzetközileg elismert kutatásaink hatékonyan szolgálják a fenntartható gazdálkodást a teljes Kárpát-medencében.
Kevesebb szó esik arról ugyanakkor, hogy milyen gyakorlati háttérrel dolgozunk, milyen szaktanácsadási, szolgáltatási tevékenység tartozik ehhez a munkához. Az egyetem borászati analitikai laboratóriuma az első kapocs az Egri borvidék, a Felső-Magyarországi borrégió termelőivel, az elmúlt hónapokban fejeződött be az az akkreditációs folyamat, aminek eredményeképpen mára elmondható, hogy az egyetemi az Egri borvidék, illetve a régió egyetlen akkreditált laboratóriuma.
Fontos, hogy az ágazat minél több szereplőjéhez eljusson ez a lehetőség, hogy egy ilyen komoly minőségbiztosítási feltételeknek megfelelő laboratórium áll a termelők rendelkezésére. Emellett az egyetem természetesen továbbra is a borászok rendelkezésére áll olyan szaktanácsadással, ami a mindennapi működésüket segíti.
A szőlő a növény alapvető jellemzőiből fakadóan hosszú távú műfaj. Hogyan lehet ezt a kiterjedt időfaktort a kutatásba beépíteni?
Pont erről szól a 2021-ben indult Tématerületi Kiválósági Program. A projekt célja a szőlő-bor ágazat versenyképességét támogató munkákon túl az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó környezeti változók kutatása, valamint az ágazat alkalmazkodóképességet segítő kutatások és fejlesztések megvalósítása. A kutatók összefüggéseiben vizsgálják a szőlészeti-borászati kihívások megoldási lehetőségeit a telepítéstől a növényvédelmen keresztül a minőségi bor előállításáig. Komplex megoldási javaslatokat fogalmaznak meg a fajta- és klónhasználat, a növénykórokozók, valamint a borászati technológiák tekintetében is.
A munka egyik alappillére a szőlőfajta-szerkezet és a klónhasználat újraértékelése, a Kárpát-medencei szőlőfajták genetikai variánsainak értékvizsgálata és szelekciója. Az Egerben már rendelkezésre álló Kárpát-medencei szőlőgénbank fejlesztésével, klónszelekciós és növényvédelmi kutatásokkal azt szeretnénk biztosítani, hogy a jelenleg ismert és termesztett magyar szőlőfajták használatával évtizedek múlva is kiváló borok kerülhessenek a fogyasztók asztalára. A növényvédelmi kutatási területet érintően a szakmai programban szerepel a szőlő kórokozóinak vizsgálata, növényvédelmi technológia és termékfejlesztés is.
Térinformatikai és bioklimatikus modellek kialakításával vizsgálják kutatóink a lehetséges éghajlati szcenáriókat, így a termelők felkészülhetnek a közeljövőben bekövetkező klimatikus változásokra, tudatosabban tervezhetik a jövő gazdaságos, fenntartható és hosszabb élettartamú szőlőültetvényeit.
You must be logged in to post a comment.