Denise Vicino Olaszországból érkezett az Eger Wine Meetupra, a szőlő szekció előadójaként. Interjúnkban arról kérdeztük, hogy miért kezd egy elméleti fizikus szőlőműveléssel foglalkozni, és hogy tudományos érdeklődését hogyan kamatoztatta ezen a területen. A beszélgetés során kitértünk még olyan, ma az érdeklődés fókuszában álló témákra, mint a precíziós gazdálkodás és a mesterséges intelligencia.

 

Elméleti fizikusként végeztél az egyetemen. Hogyan lyukadtál ki végül a szőlőtermesztésben is hasznosítható kutatásoknál?

Közvetlenül a diplomám megszerzése után, több mint 10 évvel ezelőtt, váratlanul nyakamba szakadt a feladat – vagy mondjuk inkább úgy, lehetőséget kaptam –, hogy egy 8 hektáros családi szőlőbirtokot irányítsak, amelyet korábban a nagybátyám és a nagyszüleim vezettek, és ahol én is felnőttem.

A bátyámmal, aki mérnök, családunk negyedik generációjaként vágtunk bele ebbe az új kalandba… de a családi köteléknél fontosabb volt a foglalkozásunkból eredő tudományos kíváncsiság, ezért új szemszögből közelítettünk a szőlőhöz, például ilyen kérdésekkel: „Mi az, ami mérhető és segíthet, hogy a legmegfelelőbb lépéseket tegyük meg a szőlő egészsége szempontjából?” Annak megértése, hogy hogyan lehet optimalizálni a különböző betegségekkel szembeni védekezést annak reményében, hogy áttérhessünk az organikus művelésre. Ez volt akkoriban a fő szempontunk.

Sokat tanultunk, sok nagy tudású agronómussal konzultáltunk, és az évek múlásával kellő tapasztalatot szereztünk, és alaposan megismertük a szőlő élettanát és a termesztési problémákat. Ezzel a tudással felvértezve a precíziós gazdálkodás lehetőségeit kezdtük kutatni a szőlészetben, új technológiát dolgoztunk ki a CET Electronics cégünk révén. Az ültetvényeink hamarosan szabadtéri laboratóriumokká váltak érzékelőkkel és robotokkal, ahol mindenféle kísérleteket végeztünk és adatokat gyűjtöttünk az egyes betegségek, mint például a lisztharmat jobb megértése érdekében. 

Mit jelent a precíziós gazdálkodás a gyakorlatban, hogyan profitálhat ebből egy szőlősgazda?

Sokkal több információt kapunk az ültetvényről, olyan adatokat, amelyek korábban a gazdálkodók előtt rejtve maradtak. A több információ azt jelenti, hogy jobban megértjük a területek adottságait, és így a legmegfelelőbb megoldásokat tudjuk alkalmazni.

A döntéstámogató rendszerek (DSS) segítségével történő automatikus adatfeldolgozás például úgy segít a gazdának, hogy a rengeteg új információt konkrét cselekvési javaslatokban foglalja össze. A precíziós gazdálkodás segít az erőforrások (mint például a víz, a növényvédőszerek, a műtrágya) optimalizálásában azáltal, hogy csak akkor és ott használja őket, ahol és amikor valóban szükség van rájuk. 

A szőlőterület méretétől vagy inkább a megtermelni kívánt szőlő minőségétől függ jobban, hogy kinek érdemes ezen modern eszközök felé fordulnia?

Ez természetesen az eszköz fajtájától függ. Ami a közeli érzékelőket és időjárás-állomásokat illeti, ezek skálázható megoldások, így a beruházás arányos lehet a szőlőterület méretével. Elvileg minden gazdálkodó hasznát veheti ezeknek az eszközöknek.

A mesterséges intelligencia az egyik leggyakrabban emlegetett trend manapság. Hogyan hasznosítható a szőlőtermesztésben?

Most, amikor lehetővé vált, hogy rengeteg adatot kapjunk a szőlőről – közeli és távoli érzékelők révén –, a mesterséges intelligencia óriási segítség az adatok feldolgozásában, lényegi és egyszerűsített információt tud adni arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodónak milyen gyakorlati lépéseket kell megtennie.

A mesterséges intelligencia azonban nem működik egyedül, hanem alapos tanulási folyamaton kell átesnie az adatok értelmezése terén, rendkívül fontos, hogy a megoldandó konkrét problémához megfelelő adathalmazt bocsássunk a rendelkezésére, és az emberi szakértelem még mindig nagyon sokat számít. 

Ha már szőlő, amiből bor készül: melyik a kedvenc borod, és mit szeretsz benne?

E tekintetben kissé elfogult vagyok, hiszen kicsiben magam is borászkodom. Szóval, néhány saját boromat leszámítva azt kell mondanom, hogy nagy általánosságban a narancsboros stílust szeretem, azaz a hosszan macerált fehérborokat, szűrés és derítés nélkül. Amikor jól készítik el őket, különösen ha sikerül az oxidációnak gátat vetni, akkor így csodálatos borok születnek, amelyek egyszerre képesek kifejezni a szőlőfajta és a terroir karakterét.