Mi motivált arra, hogy visszatérj Egerbe és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem borbirtokának igazgatói pozícióját elvállald?
Az elmúlt 8-9 évet Tokajhegyalján töltöttem. Az ottani munkám hasonló jellegű volt, mint amit jelenleg is végzek. Sok különböző helyszínen kellett jelen lennem, mint például Budapest és Tokaj, így Eger kiindulópontként szolgált számomra, ahonnan csillagtúra szerűen jártam mindenfelé. Az évek múlásával azonban egyre inkább hazavágytam, nemcsak lakni, hanem dolgozni is itt szerettem volna. Így aztán 2024 nyarán örömmel csatlakoztam az egyetem szakmai csapatához, ahol felkértek a birtokigazgató pozíciójára. Nagyon szeretem az egri borvidéket, szívügyemnek tartom.
Mindig a szőlészettel foglalkoztál?
Már kétéves koromban nagyapám mellett ültem az MTZ traktor szerszámosládáján, így erős családi kötődéseim alakultak ki a mezőgazdasághoz. Másik nagyapám az Egervin borászati igazgatója volt 1997-ig, mellette is sokat tanultam és tapasztaltam. Tizenévesen azonban még nem vonzott a szőlészet és borászat, inkább a pénzügyi pályát választottam. Mégis hamar rájöttem, hogy az irodai világ nem nekem való, így 2010-ben elkezdtem a szőlész-borász mérnöki képzést.
Ha már egyetemi birtok, akkor az egyetemi borokról is beszélnünk kell. Mik közül válogathatnak a borkedvelők?
Borászatunk két fő borcsaládot kínál: a Studium és az Akadémia borokat. A Studium borcsaládot elsősorban hallgatóink ihlették, és könnyedebb, gyümölcsösebb ízvilágot képvisel. Az Akadémia borcsalád klasszikus Egri Csillagból és Egri Bikavérből áll, emellett különlegességeink között késői szüretelésű, édes borok is megtalálhatók. Mindkét borcsalád magas minőséget képvisel, de különböző ízlésvilágot céloz meg.
A borok a birtokon folyó munkák végtermékei, de mi minden történik a háttérben? Milyen munkák folynak a háttérben?
A szőlészeti-borászati oktatásnak és kutatásnak évszázados hagyománya van Egerben. A borászati képzések és kutatások területén új lendületet hozott 2016-ban az egykori Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Egyetemhez kerülése, és egy 2017-ben indult projekt, melynek segítségével létrehozásra kerülhetett a Szőlő-bor Kutatás-fejlesztési Kiválósági Központ. Az itt megkezdett munka gyümölcse, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, nemzetközi publikációs teljesítménye alapján, jelenleg a legeredményesebb szőlészeti-borászati kiválósági kutatóműhely az országban. Ez alapozta meg az új pályázati időszak első sikeres nagy projektjét a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Programjában, melynek köszönhetően jelenleg is több nemzetközi szőlészeti-borászati kutatási program, valamint szőlészeti-borászati kutatás zajlik az egyetemen. Ehhez a szerteágazó és intenzív szakmai munkához kívánok csatlakozni, melyekhez a kőlyuktetői szőlőültetvények is kiemelt szakmai helyszínt biztosítanak. Fontos, hogy kutatási munkáival az egyetem támogassa a hazai szőlészeti és borászati ágazatot. Keresse a megoldásokat a jelen kihívásaira és hosszú távon is tudásbázist és megoldásokat kínáljon a szakmai fejlődésre a borászatoknak. Kiemelt feladatomnak érzem, hogy az Egri Borvidék szőlészeit- borászatit támogassuk az itt folyó kutatási munkákkal.
Hogyan segíti az egyetem a hallgatókat a gyakorlati tapasztalatok megszerzésében a birtokon?
Az egyetemen a fiatalok számára szőlész-borász BSc képzést is kínál, amelynek hallgatói gyakorlati munkájukat a kölyuktetői birtokon is végezhetnek, így számos borkészítési és szőlészeti technológiai folyamatban részt vehetnek. Emellett az intézmény művészeti képzései is kiemelkedőek, így a Studium borcímkéken minden évjáratban a művészeti hallgatók pályázat útján kiválasztott munkái szerepelnek. Az idei évben 37 pályamunka érkezett, amelyeket szakmai zsűri értékelt és díjazott.
Milyen szőlőfajtákkal, különleges borkészítési technikákkal dolgoznak a fiatalok az egyetem birtokán?
A szőlőfajták között az Egerben általánosan elterjedt és legfontosabb fajták, mint a kékfrankos és a kadarka, mellett olyan egri vonatkozású vagy itt nemesített fajták is megtalálhatók, amelyek nemcsak a borvidéken, hanem máshol sem kifejezetten elterjedtek. Úgy gondolom, hogy megfelelő borászati technológiával ezekből a fajtákból is nagyon izgalmas és jól fogyasztható borokat tudunk készíteni.
Milyen újításokat terveztek a közeljövőben a birtokon? Hogyan látod a borászat jövőjét a következő 10-20 évben?
Kiváló munka folyik a Kölyöktetői szőlőültetvényeken és a pincében, de mindig van hová fejlődni a minőség terén. Én arra törekszem, hogy boraink a lehető legmagasabb minőséget képviseljék, valamint, hogy a hallgatóknak és kutatóknak a legjobb környezetet biztosítsuk arra, hogy színvonalas szakemberekké válhassanak és magas színvonalú kutatásokat végezhessenek.
