Az Eger Wine Meetup házigazdája, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem évszázados hagyományokkal bír az oktatás terén. Dr. Váczy Kálmán Zoltán, az egyetem általános rektorhelyettese 20 éve vesz részt a meetup elődjének számító szőlészeti és borászati konferenciasorozat szervezésében, így ha valaki, ő pontosan tudja, hogy milyen fontos a tudás átadása és megosztása a szőlőtermesztők és borászok közösségével. Az egyetemi kutatási programokról, a most zajló projektekről és persze a júniusi konferenciáról kérdeztük.

 

Milyen területeket fed le az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ágazati szerepvállalása?

A szőlészeti-borászati oktatásnak és kutatásnak évszázados hagyománya van Egerben. A borászati képzések és kutatások területén új lendületet hozott 2016-ban az egyetemmé válás, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egyetemünkhöz kerülése, és egy 2017-ben indult projekt, melynek segítségével létrehozhattuk a Szőlő-bor K+F Kiválósági Központot, ami az elmúlt évek során a legeredményesebb hazai szőlészeti kutatás-fejlesztési műhellyé vált az országban.

Ez alapozta meg az új pályázati időszak első sikeres nagy projektjét: a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Programjában több mint egymilliárd forintot fordíthatunk szőlészeti-borászati kutatásokra. E munka elsősorban a szőlő- és bortermelés versenyképességének és környezeti alkalmazkodóképességének javítását szolgáló kutatásokat és fejlesztéseket helyezi középpontba.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem e csodás adottságokkal és hagyományokkal bíró környezetben, kimagasló infrastruktúrával, észak-amerikai és nyugat-európai egyetemek képzési portfóliója alapján, a hazai előírásoknak megfelelve kínál lehetőséget mindazoknak, akik a szőlő-bor területén tervezik a jövőjüket. Örömteli, hogy szőlész-borász mérnök képzésünk iránt egyre nagyobb az érdeklődés.

Ez köszönhető a jelentős nemzetközi beágyazottságunknak, például a bordeaux-i kettős diplomát adó képzés lehetőségének és a képzésünk erős gyakorlatorientáltságának. A kőlyuktetői kísérleti szőlőültetvény valós lehetőséget biztosít a hallgatóinknak a szőlőültetvények telepítésétől kezdve a metszésen át a borok elkészítéséig. Mindezekre alapozva szándékunk, hogy ne csak regionálisan, hanem országosan is szolgáljuk a magyar szőlészet és borászat fejlődését.

Említene néhány konkrét példát arra, hogy milyen programokon dolgozik a korábban említett Szőlő-bor K+F Kiválósági Központ?

A munka egyik alappillére négy magyar szőlőfajta, a kékfrankos, a furmint, a leányka és a kadarka klónjaira épül. A létrehozott kísérleti szőlőültetvényekről elkészült borok analitikai paramétereiből komplex adatbázis épül, melynek révén e fajtákat a jövőben mind nagyobb arányban lehet bevonni a minőségi bortermelésbe, de az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra is keresik a válaszokat a szakemberek. A cél, hogy egy olyan gyűjtemény, szőlőgénbank álljon rendelkezésre, amelyből a kutatók javaslata alapján a termelők a megváltozott körülményekhez igazodva is a termőhely jellegzetességeit és az egri sajátosságokat megjeleníteni képes csúcsborokat készíthetnek.

A növényvédelem területén a termésbiztonságot veszélyeztető fertőzések és a kártevők kerültek a kutatások fókuszába. A cél a többi között a szőlőmolyok, a pettyesszárnyú muslica, a harlekinkatica és más inváziós növénykártevők, valamint a lisztharmat, a peronoszpóra, a szürke- és a feketerothadás, valamint a tőkeelhalás betegség által okozott károk mérséklése.  Jóllehet, e fertőzések és kártevők az esetek többségében nem pusztítják el a megbetegített szőlőnövényeket, „csupán” terméscsökkenést és minőségromlást okoznak, gazdasági szempontból mégis a legjelentősebb károkat okozó növényvédelmi problémák közé tartoznak, amelyekre hatékony választ adnak kutatásaink eredményei.

Korábban nem ismert vegyszermentes védekezési módszereket dolgoztak, illetve dolgoznak ki a szakembereink, de mértékadó kutatások zajlanak a kórokozók vegyszerekkel szembeni ellenálló-képességének kezelésére is. Szerteágazó növényvédelmi kutatásokat folytatunk, a Botrytis cinereával immáron két évtizede foglalkozunk. Az elmúlt évek munkája nyomán ma már pontosan le tudjuk írni, mitől aszú az aszú, milyen folyamatok mennek végbe a bogyóban, és hogy mi mindennek kell teljesülnie a legmagasabb minőségű aszúbogyó létrejöttéhez. A munka jelentősége egyebek között az, hogy a feltárt eredmények segítenek a borászoknak – az aszúbogyók vizsgálatával – az optimális szüreti időpont megválasztásában.

A másik fontos, említett projekt a Tématerületi Kiválósági Program. Kiemelne ennek kapcsán is néhány, a szőlészek, borászok gyakorlati munkájába becsatornázható kutatási irányt?

Alapvetés, hogy olyan kutatási kérdésekre keressük a választ, olyan célokat tűzzünk ki, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentősek, eredményesen hasznosíthatók, és ugyanilyen fontos, hogy az ágazati szereplőkkel összhangban, velük párbeszédet folytatva szőlészeket, borászokat foglalkoztató aktuális kérdésekkel foglalkozzunk.

A 2021-ben indult projekt célja a szőlő-bor ágazat versenyképességét támogató munkákon túl az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó környezeti változók kutatása, valamint az ágazat alkalmazkodóképességet segítő kutatások és fejlesztések megvalósítása. A kutatók összefüggéseiben vizsgálják a szőlészeti-borászati kihívások megoldási lehetőségeit a telepítéstől a növényvédelmen keresztül a minőségi bor előállításáig. Komplex megoldási javaslatokat fogalmaznak meg a fajta- és klónhasználat, a növénykórokozók, valamint a borászati technológiák tekintetében is.

A munka egyik alappillére a szőlőfajta-szerkezet és a klónhasználat újraértékelése, a Kárpát-medencei szőlőfajták genetikai variánsainak értékvizsgálata és szelekciója. Az Egerben már rendelkezésre álló Kárpát-medencei szőlőgénbank fejlesztésével, klónszelekciós és növényvédelmi kutatásokkal azt szeretnénk biztosítani, hogy a jelenleg ismert és termesztett magyar szőlőfajták használatával évtizedek múlva is kiváló borok kerülhessenek a fogyasztók asztalára. A növényvédelmi kutatási területet érintően a szakmai programban szerepel a szőlő kórokozóinak vizsgálata, növényvédelmi technológia és termékfejlesztés is.

Térinformatikai és bioklimatikus modellek kialakításával vizsgálják kutatóink a lehetséges éghajlati szcenáriókat, így a termelők felkészülhetnek a közeljövőben bekövetkező klimatikus változásokra, tudatosabban tervezhetik a jövő gazdaságos, fenntartható és hosszabb élettartamú szőlőültetvényeit.

Két évtizedes múlt áll a szőlészeti és borászati tematikájú konferencia mögött, ami 2023-ban Eger Wine Meetup elnevezéssel megújul. Miért tartja fontosnak egy ilyen rendezvény megvalósítását?

Jómagam 20 éve veszek részt ennek a konferenciasorozatnak a szervezésében, közel tíz éve pedig a házigazdája is vagyok, így erős az érzelmi kötődésem hozzá. Időről időre érdemes megújulni; nem a divat miatt, hanem hogy eredményesebbek és hatékonyabbak legyünk. A hatékonyabb kommunikáció és üzenetátadás célja motivált bennünket a megjelenésbeli és tartalmi megújulásban.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenysége a teremtésvédelem, a fenntartható fejlődés és gazdálkodás szemléletmódjában működik. Kiemelten fontosnak tartjuk a szerepvállalást, és fontos küldetésünk, hogy összegyűjtsük, létrehozzuk és átadjuk az ezzel kapcsolatos tudást. Ezért is lényeges, hogy az intézmény bemutassa azokat a széles körben alkalmazható innovatív és versenyképes megoldásait, amelyek képesek valódi választ adni az egyre erőteljesebben jelentkező globális környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásokra.

A szőlészet-borászat tématerületét átfogó, nemzetközileg elismert kutatásaink hatékonyan szolgálják a fenntartható gazdálkodást a teljes Kárpát-medencében. Kutatóink nem magányos farkasok, és nem is elefántcsonttoronyban élnek, olyan műhely kell hogy legyen a miénk, amely motorja a közös gondolkodásnak. Az Egerben létrejött Szőlő-Bor K+F Kiválósági Központ biztosítja azt, hogy ez az ágazat tovább fejlődjön, együttműködésünk legnagyobb eredménye az lehet, ha a kutatás-fejlesztés tovább folytatódik, és hosszú távon biztosított lesz az a magas színvonalú oktatás és képzés, amely egyetemünket már most is jellemzi.

Színes program épült fel a júniusi meetupra. Melyik két előadást várja a legjobban és miért?

Sok olyan eredmény, sok olyan szép történet van az Egerben zajló szőlészeti-borászati kutatásban és képzésben, amire büszkék vagyunk; fontos, hogy ezeket időről időre meg tudjuk mutatni az egyetemi polgároknak és az ország bor iránt érdeklődő közvéleményének is. A június 16-17-én megrendezendő esemény természetesen nem kizárólag az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemről szól, hanem azokról a kérdésekről, gondolatokról, problémákról, amelyeket mi is fontosnak tartunk.

Úgy gondolom, a program igazán egységes, kerek egész, nincsenek hangsúlyeltolódások. Tréfásan ezért azt mondhatom: a fenntarthatósággal és a birtoképítéssel kapcsolatos előadásokat várom leginkább… Komolyra fordítva a szót: úgy gondolom, az a legfontosabb, hogy a szakma szereplőivel közösen folytatott innovatív gondolkodás kutatási igényként, azután kutatási eredményként, sőt akár szolgáltatásként is elérhetővé válik majd, és beépülhet a jövő borászainak képzésébe, a gyakorlatorientált egri oktatásba.