Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona az Eger Wine Meetupot megszervező Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora. Az intézmény szakmai vezetőjét az egyetem céljai és értékei mellett arról is kérdeztük, hogy egy ilyen komplex képzési rendszert működtető egyetem életében a szőlészet és a borászat hogyan jelenik meg az oktatás és a kutatás területén.
2020 óta tölti be az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektori pozícióját. Milyen elképzelésekkel vágott bele a munkába, és milyen területeken tapasztalhatóak már változások? Van olyan korábbi vezetője az intézménynek, akinek munkájából, magatartásából inspirációt merített?
Meggyőződésem, hogy az egyetem jövőjének kulcsa a több évszázados hagyományok értékeinek megőrzése mellett a gazdasági-társadalmi kihívásokra adandó megfelelő válaszok és megoldások megtalálása-megadása.
Rektori munkám kezdetén az egyetem jövőbeni fejlesztését öt stratégiai cél alapján kívántam megvalósítani kollégáim segítségével. Mind a kutatási, mind a fejlesztési, mind az oktatási, mind a kapcsolódó szolgáltatások területén hatékonyabban kell kapcsolódnunk a munkaerőpiaci elvárásokhoz. Tudás- és technológiaitranszfer-kapacitásainkat optimalizálnunk és növelnünk szükséges, hogy egyetemi tudásközpontként be tudjuk tölteni szerepünket a régióban. További kiemelt területek még: a működtetés bevételi oldalának növelése, az átfogó infrastruktúra-fejlesztés és a dinamikus szervezetfejlesztés.
Az egyetem versenyképesebbé tétele mellett alapvető számomra, hogy a hallgatóközpontúság a legfontosabb princípiuma a felsőoktatási tevékenységünknek, amelynek során a szakmai értékek közvetítésén túl emberi értékeket, mintákat is kell hogy közvetítsünk a hallgatóink felé.
Céljaim megvalósulását segítette, hogy 2021. augusztus 1-el intézményünk katolikus egyetemmé vált és az Egri Főegyházmegye fenntartásába került. A fenntartóváltással erősödött az egyetem regionális katalizátori szerepe, az országos és nemzetközi szerepvállalása, egyre kiterjedtebbek a nemzetközi kapcsolatai, kutatási és oktatási együttműködései.
Az eredmények önmagukért beszélnek, amelyekből csak néhányat emelek ki. Létrehoztuk az Egyetemi Innovációs Osztályt. Az egyetemi-vállalati ökoszisztéma fejlesztését szolgáló pályázatunk is pozitív elbírálásban részesült. 100 millió Ft-ot fordíthattunk az egyetemi innovációs ökoszisztéma és a vállalati kapcsolatok fejlesztésére.
A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Programjában több mint egymilliárd forintot nyertünk el szőlészeti-borászati kutatásokra. E munka elsősorban a szőlő- és bortermelés versenyképességének és környezeti alkalmazkodóképességének javítását szolgáló kutatásokat és fejlesztéseket helyezi középpontba.
Tavaly két nemzetközi szőlészeti-borászati kutatási program is indult egyetemünkön. Előbbi témája az ágazat oktatási hátterének fejlesztése a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében. Egyetemünk vezetésével, francia, spanyol, portugál és olasz partnerek bevonásával.
Nagyarányú egyetemi fejlesztés valósult meg a teremtésvédelem jegyében. Nemrég zártuk az „Eszterházy Károly Katolikus Egyetem épületenergetikai fejlesztése” című KEHOP-projektet, amelynek eredményeképpen a megújuló energiára és a korszerű építőipari megoldásokra építve újabb hat épületünk működése válik jobb hatásfokúvá. A fejlesztésre rendelkezésre álló támogatási keret bruttó 1,5 milliárd forint volt.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem gyakorlatorientált felsőfokú képzéseinek infrastrukturális és készségfejlesztése címet viselő, első RRF-projektünk is 2,1 milliárd forint támogatásban részesült.
A fenntartóváltás óta három lépcsőben történelmi léptékű bérfejlesztés valósult meg az egyetemen. Ennek során a funkcionális területek dolgozói a háromlépcsős béremelés során 45%-os, az oktató, kutató és tanár munkakörben dolgozók átlagosan 65%-os béremelésben részesültek.
Az inspirációt számomra az egyetem alapítója és névadója, Eszterházy Károly püspök adja. Eszterházy Károly szellemisége egyre inkább áthatja egyetemünket. Az alapító püspök üzen nekünk öröksége által – csak meg kell fejtenünk az üzenetét. Nyitott szemmel, szívvel és lélekkel kell befogadnunk a körülöttünk létező materiális és spirituális hatásokat.
Fel kell ismernünk, hogy a korszerű műveltség terjesztésének eszméjét közvetíti és jelképezi a Domus Universitatis ma is, mint negyed évezreddel ezelőtt.
Mi az az érdekesség, amellyel a legtöbben nem vagyunk tisztában az egyetem kapcsán, pedig érdemes lenne tudni? Melyik a kedvenc helyszíne a campuson?
Kapcsolódva az előző gondolatmenethez: észre kell vennünk, hogy az Egyetemi Ház reprezentatív termeinek Eszterházy Károly lelkületét is tükröző freskói komplex egészet alkotnak: Traditio – Scientia – Pietas. Fel kell ismernünk, hogy a traditio (szent hagyomány) biztos alapot jelent kultúránk továbbéléséhez. Fel kell ismernünk, hogy az eruditio (oktatás, műveltség) a scientia (tudomány) és a sapientia (bölcsesség) egymásra ható energiák.
Számomra legkedvesebb helyszín az Eszterházy Károly által építtetett Egyetemi Ház (Líceum), annak is a három csodálatos, freskókkal díszített terme, a Könyvtár, a Díszterem és a Kápolna, ahol érzem ezeket az egymásra és rám is ható energiákat.
Az egyetem öt kara sokszínű képzési lehetőséget biztosít a felsőfokú oktatási intézményben tanulni vágyóknak. Milyen szerepet tölt be a szőlő és a bor egy ilyen komplex képzéseket folytató egyetem életében?
Örömteli, hogy szőlész-borász mérnök képzésünk iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ez köszönhető a jelentős nemzetközi beágyazottságunknak, például a bordeaux-i kettős diplomát adó képzés lehetőségének és a képzésünk erős gyakorlatorientáltságának. A kőlyuktetői kísérleti szőlőültetvény valós lehetőséget biztosít a hallgatóinknak a szőlőültetvények telepítésétől kezdve a metszésen át a borok elkészítéséig.
Idén augusztus végén egy nemzetközi nyári egyetem keretein belül olasz, spanyol, portugál és francia egyetemek hallgatói érkeznek hozzánk, hogy a klímaváltozás szőlészetre és borászatra gyakorolt hatásairól tanulhassanak.
Szándékunk, hogy ne csak regionálisan, hanem országosan is szolgáljuk a magyar szőlészet és borászat fejlődését.
Az Eger Wine Meetup gyakorló szőlészeknek, borászoknak, pincészetvezetőknek és nem tudományos szakembereknek szóló rendezvény. Ez mennyiben számít megszokottnak vagy épp kivételnek az egyetem életében?
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem elkötelezett Eger és térsége magas hozzáadott értékű gazdaságfejlesztésében, így az intézményi kapacitásokat a térségi igényeknek megfelelő módon állítjuk a partnereink szolgálatába.
Lehetőséget biztosítunk továbbá az egyetemi kutatási infrastruktúrához és innovációs szolgáltatásainhoz történő közvetlen hozzáféréshez, és együttműködünk a piaci szereplőkkel az egyetemi eredmények hasznosításában.
Tevékeny tagjai vagyunk az Egri Borműhely egyesületnek. Ebben az évben például egy különleges meteorológiai állomást, valamint távérzékelésű szenzorokat telepítettünk a Sík-hegy-dűlőbe az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem projektjének részeként a Padovai Egyetemmel, az olasz CET Electronics nevű céggel és az Egri Borműhely egyesülettel együttműködésben. Az innováció azon túl, hogy támogatja a kutatásainkat, segíti a termelőket is.
Az Egri Borműhely alelnöke, Gál Tibor borász véleménye, hogy „a korszerű szőlőtermesztés ma már tudományos megalapozottságú adatokra épülő munka. Az Egri borvidék pincészetei is egyre inkább igénylik a tudomány támogatását tevékenységük hatékonyabbá, gazdaságosabbá, versenyképesebbé tétele és a csúcsminőséget képviselő, dűlőszelektált borok biztonságos előállítása érdekében.”
Egy boros témájú konferenciára készülünk, elkerülhetetlen a kérdés: van kedvenc bora?
E kérdésre Gottfried Benjamin Hancke: A magyar bor dicsérete című verse adja meg a választ.
Mások Frankhon boráért hadd rajongjanak csak,
magasztalják spanyol vagy olasz bor ízét,
vagy azt dícsérjék, melyben sirászi tűz ég:
magyar vessző nedvét kívánom én magamnak.
Ki csínján issza csak, életét megnyújtja annak,
ily nektár nem csiklandja az istenek ínyét,
nem szűr ilyent a Rajna és a Mosel-vidék,
azért, Duna, minden folyónál boldogabb vagy!
Erő sarjad ki az aranyból: régi dal,-
magyar föld ontja az arany legremekebbjét,
a hegy tele arannyal, hát a nemes ital
ily erőssé, mint itt, másutt hol nevelkednék?
Én azt hiszem: Kánában a mennyegzői bor,
az is magyar földben termett valamikor.
You must be logged in to post a comment.